HomeHome  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  Szabályzat -BÉTA-Szabályzat -BÉTA-  

Share | 
 

 Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Csüt. Jún. 18, 2015 5:55 pm

A tengerészeti munkával számos kellemetlen kötelesség jár, aminek egy tengerész eleget kell tennie. Talán azon a listán amelyek felsorakoztatja ezen dolgokat számomra kiemelkedő helyen végez mindenféle bál, amire nagy „szerencsémre”, tisztek is hivatottak. Bár az ilyesfajta helyeken mindig érdekes alakokkal futhat össze az ember, szóval tökéletesek új kapcsolatok kialakítására. Szóval, szerintem korrekten fogalmazhatok úgy, hogy vegyes érzésekkel léptem partra Shells Town-nál, ahol az este egy estélyt fognak rendezni.

A sziget maga elámított. Marineford-on kívül nem láttam még olyan szigetet, ami ilyen módon be lenne építve. Pár parkon kívül semmi nagyobbfajta zöld terület nem volt a szigeten. Az egész közepén, pedig egy hatalmas tengerészeti erőd tornyosodott a magasba.

~ Valószínűleg abban lesz majd megtartva.

Gondoltam magamban, és haladtam megannyi tengerésszel együtt egyenesen az épület felé. A nagyjából ötven ember közül szinte csak kapitányok voltak, talán elvétve egy két ellentengernagy vagy sorhajó kapitány, de azoknál magasabb rangút nem találtam. Az erődöt elérve megmutatták a szobámat, ahol aztán átöltöztem az estélyi ruhámba, és felvettem pár ékszert, hogy azért nézzek is ki valahogy. Aztán beléptem azon az ajtón, ahol a bált tartották. A zene kellemesen szólt, és a tánctéren pedig az emberek táncoltak. A terem túloldalán pedig egy svédasztal, puncsos tálak és egy  bárpult volt. Úgy döntöttem, hogy a bárpultnál iszom egy pezsgőt, és kicsit ráhangolódom az estélyre.
Vissza az elejére Go down
Hoekstra Felix

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3100/4500  (3100/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő180
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Csüt. Jún. 18, 2015 10:55 pm

A nap lassan nyugovóra tért miközben egy padon ülve olvastam egy könyvet. A felettem lévő utcai lámpa lágyan pislákolt, és a félhomályban már csak nehézkesen tudtam kivenni a papírra vetett szavakat. Egy oka volt annak, hogy itt vagyok Shells Town-ban, és ez nem volt más mint a haditengerészet által megrendezett estély. Magamnak azt mondogattam, hogy azért szeretnék részt venni az eseményen, hogy a magasabb ranggal rendelkező tengerészeknél puhatolózzak Seth Baltazar hollétét illetően. Azonban valahol mélyen, már megindult egy regeneráló folyamat, ami lassan kezdte elnyomni a bosszúvágyamat és azt a mérhetetlen elidegenedést az emberek felől, amivel az utóbbi hónapokban együtt éltem. Kezdtem úgy érezni, hogy hiányzik az emberekkel való szimpla társalgás, és attól féltem, hogy már teljesen el is felejtettem miként kell viszonyulni embertársaimhoz azon kívül, hogy kivégzem őket.
Lágyan megráztam a fejem és kitisztult tudattal álltam fel a padról. Elsősorban mégis csak megakarom keresni azt a démont. És végezni akarok vele. Végezni fogok fele. Még mindig nehezen voltam csak képes felfogni, hogy egy ilyen ember a Shichibukai kötelékébe és ezzel a haditengerészet védelme alá került. Megvetettem érte a Világkormányt.
A bál zártkörű rendezvény volt és csak haditengerészeti ruhában lévő személyeket engedtek be. Tudtam, mit kell tennem, hogy bejussak, csöppet sem tűnt megerőltető feladatnak. Egy már kellően spicces tengerészgyakornok tántorgott ki a tömegből, egy fát keresve. Az árnyékokban mozogva követtem és mikor elég közel értem hozzá, egy kellően erős ütéssel tarkón vágtam, mire összedőlt mint egy zsák. Egy finom mosoly futott végig az arcomon. Ezután megragadtam a kezét és a sikátorba vonszoltam. Levetkőztettem alsógatyára és gyorsan átöltöztem. Pénztárcájából elővettem az iratait és gyorsan megjegyeztem a legfontosabb adatokat, csak hogy ne ilyen pitiáner dolog miatt bukjak le.
- Jeremy Niivel. Ma te leszel az én álarcom – suttogtam és visszaindultam a bál területére.
Az ajtón álló őrök is valószínűleg már ihattak mert igencsak nevetgélős hangulatban voltak. Én eljátszottam a részeget és vissza vigyorogtam rájuk.
- Épp az előbb hánytam – vágtam haptákba magam és szalutáltam – visszajönnék a partira!
Jóízűen felkacagtak én meg beléptem a táncoló, vigadozó emberek közé.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Csüt. Jún. 18, 2015 11:22 pm

A bál kellemesen telt. Megittam a bár legjobb pezsgőiből pár pohárral, ami elég volt ahhot, hogy az alkohol hatása alá kerüljek. Az túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy részeg voltam, de teljesen józan se annyi szent. A tiszteket személyesen ismertem, akik mind bátor és vitéz harcosak voltak a csatatéren. De itt? Sok részeg dülöngélő iszákos férfit láttam, ami meglehetősen taszított. Felkértek páran táncolni, ám ezzel csak azt értem el, hogy összetapostassam a lábaimat pár részeggel. Ráadásul az egyik nem tiszti tengerész tánc közben még volt mersze taperolni is. Az első alkalommal még elnéztem, de a másodiknál a háta mögé csavartam a kezeit, nem sok kellett ahhoz, hogy el is törjem, és szó nélkül kivágtam az ajtón. Majd ráparancsoltam az őrökre, hogy többet be ne engedjék. Idegesen lépkedtem vissza, közben pedig mondtam a magamét.

- Ilyen nincs. Van képe...

Azzal elhatároztam, hogy a mai nap többet semmiféle emberrel nem táncolok, és nem iszom, mert még a végén olyat teszek amit még én magam is megbánok. Odamentem az itteni kapitányhoz, akit Adams Smith-nek hívtak, s nem mellesleg az egyik jó barátom volt még a kadéti iskolából, és elkezdtem vele beszélgetni.

- Na hogy tetszik a bál?
- Ne is mond, rémes alakok vannak...
- Ne mond! Na és ki? Nyomban kirúgom! - felelte nagy mosollyal, s valamilyen csoda folytán Adams jókedve átragadt rám.
- Már kirúgtam... – nevettem végül el magam

Aztán tovább beszélgettünk még vagy jó néhány percig jelentéktelen dolgokról, majd magamnak megtett ígéretemet megszegve vele is elmentem egy baráti táncra.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Hétf. Jún. 22, 2015 4:39 pm

Az alapozás! Ez a kulcsa mindennek, ez tény. Az Álomporond fedélzetén hosszú órákon keresztül vedeltünk legénységemmel, mikor is órára pillantva a szemem erőteljesen tikkelni kezdett, majd sóhajtottam. Mindig is túl jól bírtam az alkoholt, lévén nemigen van olyan szervem aminek különösebben ártana, így, minthogy késében voltam, lassan felálltam az embereim gyűrűjéből s leszálltam a lassan detoxikálóhoz hasonlító hajómról. Kellemes volt az este, tökéletes lenne a bálhoz ha nem egy csomó ostoba röhejes bürokrata idiótával kéne közösködnöm. Az alkohol csak megtette a hatását, mert a szükség hitelen rám tőrt a bejárat közelében az egyik bokorba húzódtam kisdolog végett. Elégedetten tettem a dolgomat, mikor lentebb néztem s egy tök részeg, fél pucér ember láttam kiütve a bokorban. Hirtelen széles vigyor tőrt rám s az épület felé néztem, úgy tűnik viccesebb lesz az este, mint hittem.

Az ajtóhoz közeledvén az őrök máris haptákba vágják magukat, általában a hírem megelőz s méretem miatt elvegyülni se nagyon tudok. Lehajolok, hogy átférjek az ajtón. Emiatt utálok a kis tengereken utazgatni, nem igen számolnak a nagyobb méretű egyénekkel.

Színpompás és elképesztően giccses fogadóterem vár, s én azonnal megyek a fürdőbe kezet mosni az előbbi dolgavégzés után, hisz fő a higiénia! Aztán előveszem a még a hajóról hozott zsákot s elkezdem teletölteni zsúrszendvicsekkel na meg komolyabb étellel amiket felszolgálnak. Néhány üveg jó bort, sört s mindent mi finom melléjük rakok, majd leadom az egészet a portán. Hogy fog neki örülni majd a legénység.

Ekkor eszembe jut megint az általam levizelt pucér férfi, s elvigyorodom. Ha a megérzésem nem csal, lehetséges behatolóval van dolgom. Szóljak a biztonságiaknak? Hehh, ennél unalmasabb dolgot nem is tehetnék. Körbenézek kik az új arcok, ám a legtöbben csak az ostoba pipogya tisztek kiket mindenhol látni, ahol nem kell a kötelességüket teljesíteni. Hirtelen megakad a szemem két csinos dombocskán, föntebb gyönyörűen ívelt nyakon, s egy csinos arcon, melyet szép hófehér haj keretezett(Morinas). Kapitány díszuniformist viselt s bizony nem ismertem, így miért is ne. Tudtam, hpgy nem lehet ő a behatoló, már csak a női ruha miatt is, ám nem zavart a dolog. Odamentem hozzá, s szinte árnyékba borítottam szegényt amit fölé tornyosultam, majd meghajoltam előtte s bemutatkoztam:
- Üdvözlöm a szép hölgyet, a nevem Percival, az Álomporond kapitánya. Ön egy behatoló?

Lehet kicsit közvetlen vagyok, de különösebben nem izgat. Majd lesz ami lesz.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Hétf. Jún. 22, 2015 5:19 pm

A bál kellemesen telt, főleg a régi ismerősömmel való tánc után. Szép lassan visszatértünk az előző helyünkre ahol beszélgettünk, és szóba került pár átlagos téma. Egy pincér arra tévedt kezében egy tálca melyen pezsgős poharak pihentek. Idehívtam magamhoz, és levettem egy pohárral, és szép lassan iszogatni kezdtem a kevés alkoholtartalmú, ám de annál finomabb a pincér állításai szerint North Blue-i pezsgőt. Ám ekkor hirtelen valaki megjelent mögöttem, és felém tornyosodott. S végül megszólított az alak. A stílust és a mondata tartalmát nem igen tudtam mire vélni a különös férfinak. Mellesleg a férfi igen különös volt. Valami iszonyat magas volt, talán a bálon ő volt a legmagasabb egyén. Tengerészeti egyenruhát viselt, tehát tiszt lehetett, sőt mondta is, hogy kapitány. Kékeszöld haj, és annyira világoskék bőr, mely ráadásul, mint ha átlátszó is lenne, hogy az már szinte nem emberivé tette Percival kapitány urat. De ami a legkülönösebb, hogy behatolónak nevezett. Mielőtt megszólalhattam volna a beszélgetőpartnerem Adams felszólalt.

- Áh Percival kapitány Úr! Örülök, hogy végül még is eljött! A hölgy itt Morinas kapitány, aki minden csak behatoló nem. – végül elnevette magát.

- Üdvözlöm.

Feleltem kissé zavartan, s viszonoztam a férfi meghajlását. Végül Adams folytatta tovább egyenesen nekem beszélve.

- Képzeld, Percival kapitány az egyik első halember, aki kiérdemelt egy tiszti rangot! Igazán elismerésre méltó teljesítmény! Nem gondolod?

Micsoda? Halember? Ő? Mondjuk, ez legalább ad valami magyarázatot a férfi pár különös dolgára.

- Valóban elismerésre méltó. Nem is gondoltam volna, hogy a tengerészetben az emberen kívül nagyon más faj megfordulhat. Amúgy így elsőre nem is tűnt annak, de most, hogy mondja. – Aztán odafordultam az új vendéghez – Mellesleg miből vette azt, hogy behatoló vagyok? Vagy minden nőnek így mutatkozik be akivel csak találkozik? – feleltem végül mosolyogva

S most a férfin volt a sor, hogy beszéljen.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Hétf. Jún. 22, 2015 10:52 pm

Szinte csak most vettem észre a kisembert a lány mellett s valahonnan ismerősnek tűnt, mintha láttam volna már valahol. Kisebb erőltetés után felragyogott az eddig tikkelő szemem s vigyorogva felé nyújtottam kesztyűs kezem, s barátságosan megráztam. "Adams kapitány, örülök hogy láthatom". Majd egy két mondtad udavariaskodás után s hogy mily szépeket mondott rólam a férfi, kissé pirulva ismét üdvözlöm a hölgyet, s elnézést kérek a korábbi közjátékért. "Morinas kapitány", mintha hallottam volna már eme nevet. Nem gyakran jegyzem meg a hallottakat, csupán az érzést, s minthogy pozitív irányba billent eme mérce a lány irányába, valahogy bizalom hulláma csapott meg.

- Oh a hölgyekkel való flörtölés nem erősségem, valamiért mégis megkörnyékeznek, ámde hiába. - Válaszolok mosolyogva, majd folytatom. -Odakint a bokorban láttam egy kiütött férfit, a részegségére s a leheletéből ítélve igen jó bort ihatott, amit eme partin igen nagy számban lehet fogyasztani. A ruháját ellopták. Leglogikusabb magyarázat, hogy idebent lehet az elkövető, ám kérem eme információt kezeljék diszkréten. Ha az itteniek megtudják a dolgot azonnal kivégzik, s bizony ha az illető csak szükség miatt tette amit tett, a halál túl súlyos büntetés neki. Ebből kifolyólag, hogy e borzalmasan unalmas mulatságot átvészeljem, nyomozósdit játszom, hogy megtaláljam. Csatlakoznak?

Az utolsó kérdésnél kajánul vigyorogtam, szeretem a társaságot.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Kedd Jún. 23, 2015 1:55 pm

Csak hallgattam az információ áradatot, amit Percival ránk ömlesztett a bizonyos behatolóról. Ránéztem Adams-re, ő is csak pislogott az értetlenségtől. Én magam sem igazán értettem. Főleg, ha egy férfit látott kint, miért rám gyanakodott? Jót derültem magamban az eseten, ám a gondolatmenetemet megszakította Adams Kapitány.

- Behatoló? Itt? Ez mulatságos, hiszen jelenleg igazából pár tiszten kívül más nincs itt. Sok értelmét nem látom, hogy valaki betörjön pont ide. Többi csak értéktelen irat és jelentések tömkelege.
- Mondjuk, ha van is itt valaki, akkor ahogyan Percival is mondta, fő a diszkréció. Nem tudja, hogy lebukott, és nem is szeretnénk, ha rájönne arra, hogy tudjuk ezt. Szóval lépés előnyben vagyunk. Mellesleg, milyen iratok? Hátha van valami, ami érdekes.
- Tényleg semmi különös, heti jelentések a tisztjeimtől, ha látnak egy kalózt errefelé vagy ha ellátogat ide egy magasabb rangú tiszt vagy teszem azt egy Sichibukai, akkor van úgy, hogy jön erre egy kereskedő, és veszünk tőle ezt-azt, s erről is beszámolót kell készítenünk a feletteseinknek. Mindenesetre azt a közkatonát nem hagyhatjuk ott kint meztelenül. Még a végén baja lesz. No mindjárt jövök, megoldom. Addig keresgéljenek.

Tette hozzá Adams végül, s mosolyogva otthagyott Percivallal.

- Szerintem vegyüljünk el, és próbáljuk a gyanús alakokat kiszúrni. Elvégre, akármelyik közkatona lehet. Mit gondol a tervről?
Vissza az elejére Go down
Hoekstra Felix

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3100/4500  (3100/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő180
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Kedd Jún. 23, 2015 6:44 pm

Rég volt, hogy utoljára ittam alkoholt. Talán valószínűleg azon a napon, amikor feleségül vettem életem szerelmét. Bár az addig ismert világom és elmeállapotom teljesen szétroncsolódott szeretteim elvesztése után, mégsem fordultam az alkoholhoz, mint orvosság. Megvetettem és lenéztem azokat az embereket, akik ahelyett, hogy megpróbálnák helyrehozni széttöredezett realitásukat, ilyenfajta szerekben keresnek megváltás. Emellett az ominózus tervem – melyet a mérhetetlen bosszúszomj éltetett – miszerint megkeresem és megölöm Seth Baltazart, teljesen ellehetetlenítette az esetleges bódulatokat. Részegen nem tudnék se koncentrálni, se nyomozni, és főképp nem teljes erőmből harcolni. Viszont ez a három dolog elengedhetetlen volt ahhoz, hogy életben tartsam a reményt, hogy valaha is megtalálom a hírhedt Shichibukait.

Ezen a bálon azonban megszegtem ezeket a virtuálisan lefektetett elveket és ittam. Nem hazudok, nagyon jól esett. Talán még előnyt is kovácsoltam belőle, ugyanis bohókás, szórakozott hangulatom lehetővé tette, hogy jobban kinyíljak az emberek előtt, ami segített az elvegyülésben. Nyilván azért arra figyeltem, hogy nehogy többet igyak a kelleténél, ami esetleg ahhoz vetne, hogy túlságosan kitárulkozzak, esetleg eláruljam tényleges kilétemet. Úgy kellett viselkednem, mint egy haditengerész. Körülbelül egy órát töltöttem azzal, hogy veterán tengerészek idióta, korrupt történeteit hallgattam és bambán vigyorogtam magam elé. Vártam a lehetőséget, egy amolyan metaforikus ajtó kinyílását, ami segíthet célom elérésébe. Jól tudtam, hogy egyszerű matrózként nem mehetek oda mondjuk egy kapitányhoz teljesen véletlenszerűen kérdezősködni.

~Mennyivel könnyebb lenne ha nő lennék és még szép is. Biztos tömegével kérnének fel táncolni, ami lehetőséget adna a kérdezősködésre.

Sóhajtottam egyet, majd felnevettem a szürreális gondolaton. Ahogy így vetődtem egyik pultról a másikhoz, elcsenve egy-egy italt, esetleg egy panírozott garnélarákot, (persze közben folyamatosan kihegyezett füllel figyelvén), épp elcsíptem egy számomra érdekes, de mindinkább nyugtalanító beszélgetést. A diskurzus három egyén között folyt. Az első egy meglehetősen furcsa, kiváltképp magas férfi volt. Úgy rémlett már láttam hasonló alakokat könyvekben. Igen, valószínűleg egy halember, de nem az átlagos fajtából. Ruhájából ítélve kapitány volt, kitüntetések tömkelege díszítette ruháját. Alighanem hasonló ranggal bírt, a mellette kicsit kínosan álldogáló hölgyemény. Már régóta nem néztem meg nőket szexuális indíttatásból, viszont az alkohol most is közbeszólt. A finom anyagú, kissé átlátszó estélyi ruha kényelmesen tapadt gyönyörű testre, harmonizálva a marin kék szemekkel és hajjal. Gyorsan elhessegettem az elmémbe bekopogó perverz gondolataimat és felmértem az utolsó embert. Egy egyszerű férfi volt, tipikus bürokrata haditengerész, aki valószínűleg csak a szakmájának él. Legalábbis első benyomásom ezt mutatta róla.

A párbeszéd témája egy lehetséges imposztorról szólt, aki levetkőzetett egy haditengerészt és vélhetőleg besurrant a bálba. Vagyis rólam. Egy kis ideig rosszul éreztem magam, hogy ilyen könnyen lebuktam, de valljuk be őszintén, sosem voltam az a jó lopakodó. Nem vennének fel egykönnyen kémnek, az egyszer szent. Mindenesetre érdekesnek találtam, ahogy tippelgettek célom felől. Ha tudnák, hogy én csak szívességet akarok tenni a világnak Seth Baltazar meggyilkolásával, akkor hagynák, had csináljam a dolgom. De nem tudták, ezért arra a konklúzióra jutottak, hogy megpróbálnak megkeresni. Na, sok sikert hozzá.

Erősen spicces énem úgy határozott játszadozik egy picit, ha már így alakult. Otthagytam a beszélgető triót, villámgyorsan kisurrantam a fő hallból és a mosdók felé vettem az irányt. Ott leguggoltam egy félreeső, sötét sarokba és vártam az áldozataimat. Először két férfi érkezett egymást átkarolva támogatták egymást miközben hangosan énekeltek. Könnyedén elhaladtak mellettem, én meg azzal a lendülettel feltápászkodtam és leütöttem mind a kettőt. Félvigyorral az arcomon levetkőztettem őket alsógatyára, a ruháikat meg gondosan elrejtettem egy hatalmas cserepes növény aljába. Érdekes lesz látni a felfordulást, valószínűleg azt fogják hinni, hogy több renegát is köztük járkál, tervezve valamit. Én pedig ezt a kisebb tanakodást, kétségbeesést arra fogom használni, hogy megkeressem az iratokat melyről az egyszerű haditengerész férfi beszélt.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Kedd Jún. 23, 2015 9:56 pm

Akár tetszett Percivalnak a terv, vagy akár nem, én úgy döntöttem, hogy véghezviszem azt, amit terveztem. Elkezdtem különös alakokat keresni, persze nagyon vigyázva arra, hogy ne tűnjön fel az, hogy kutakodom. Főleg olyan egyéneket próbáltam keresni, akik józanok voltak. Ám ilyen emberrel nem találkoztam. Pontosabban de, pár őrrel, a másodikon, akik büntetésképpen nem jöhettek le, és mára kaptak őrszolgálatot. Adams pedig igazolta őket, hiszen alatta szolgáltak. A fő gond az volt, hogy az itt lévő emberek nagyja nem Adams emberei, hanem elkísérték az egyik tisztet. Több mint fél óra keresgélés után belefáradtam a dologba, és úgy döntöttem, hogy jobb, ha kimegyek levegőzni egyet, ahol csendesebb légkör, s kitisztíthatom a fejemet és átgondolhatom a dolgokat. Kifelé menet közben viszont észrevettem két eszméletlen katonát, akik le voltak vetkőztetve.

- Ez baj. Többen lennének az elkövetők? - Gondolkodtam hangosan

Megnéztem, hogy életben vannak e még, s szerencsére azok voltak. Csak kissé túl sokat ittak, és valószínűleg reggelig fel se kelnek már. Vállamra kaptam őket, és bevittem a két férfit az egyik éppen nem használt közös helységbe és rátettem őket az egyik kanapéra. Majd nekitámaszkodtam háttal az egyik szekrénynek és gondolkodni kezdtem. Végül kitaláltam valamit, ami esetleg bejöhet. Elég, ha az egyik elkövetőt elkapjuk, az majd talán jobb belátásra tudjuk bírni, hogy felfedje a társait. Ezzel a gondolattal visszamentem Percivalhoz és Adamshez.

- Szeretnék valamit mondani, lehetőleg hatszemközt.

Azzal elindultam, és kiválasztottam egy kis irodai szobát, remélve azt, hogy a két férfi követ.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Szer. Jún. 24, 2015 10:26 am

Szótlanul követtem a talpraesett menyecskét, s élveztem  hogy most végre nem én dirigálok. Nem ez hazugság, imádok főnök lenni, és a középpontba kerülni, de ezúttal levetkőztem egómat, s jó kedéllyel bólogattam a lány ötletére.

A keresés nemsokára nem várt eredménnyel zárult, mikor is a két leütött emberkéhez értünk. Egyértelműen többen vannak, volt nekem is az első gondolatom, ám valami mégis zavart. Egészen pontosan két dolog, aminek bátorkodtam is hangot adni.

- Fura... Amennyiben többen vannak az egyes behatoló miért kintről szerzett ruhát, mikor ezek szerint könnyedén bejuthattak az épületbe anélkül is és ez rögtön fel is veti a következő kérdést, hogyan jutottak be ruha nélkül, mikor még az ablakoknál is őrök állnak... Meg kel vizsgálni mindenki a helyén tartózkodik-e.
A másik dolog ami felvillant agyamban egyszerűbb. Miért nem rejtették el a testeket?  A behatoló vagy behatolók maguk se gondolhatták komolyan, hogy ez nem szúr szemet. - Mutattam a testekre.
-Egyszerűen logikátlan az egész. - Ezután segítettem Morinasnak kényelembe helyezni az áldozatokat, mondjuk pucérságuk fel fog tűnni valakinek az biztos...

Mikor hívott, gond nélkül követtem. Kíváncsi vagyok mi pattant ki a csinos kis fejecskéből.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Szer. Jún. 24, 2015 3:52 pm

Beléptünk egy kis helyiségbe, mely valószínűleg az egyik éppen bulizó tiszt helyettes irodája lehetett. A szoba viszonylag zsúfolt volt, de pont elegendő volt a hely ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk és beszélgethessünk kíváncsi fülek nélkül. Az íróasztalon és falakon családi képek voltak, melyek egy nőt és két gyermeket ábrázoltak. Némelyen még a férfi is rajta volt. Rájuk néztem, és hirtelen az az érzésem támadt, hogy meg akarom védeni az itt lévő embereket bármi módon is. A korábbi fél és egy óra közötti járőrözésem alatt feltérképeztem nagyjából az épületet. Elővettem egy papírt, és nagyjából felrajzoltam az épület nagyon vázlatos alaprajzát. Némely helyen Adams is besegített, hiszen Ő lakik itt és ugye sokkal jobban ismeri a helyet, mint én. Miután felrajzoltam, kinéztem és gyorsan megállapítottam, hogy követtek e minket vagy sem, ha nem látok senkit akkor becsukom az ajtót, ha viszont igen, akkor megvárom míg el nem megy mindenki az adott folyosóról. Aztán elkezdtem beszélni, nagyon ügyelve a hangomra, nehogy kihallatszódjon.

- Bocsánat a kellemetlen közjátékért, és hogy itt kell ezt az egészet, de nem akarom, hogy bárki más is meghallja. Nem kéne, hogy idő előtt megtudják azt, hogy behatoló van bent. Adams megmutatnád, hogy hol van az irodát és egyéb fontos helyszín a térképen?

- Természetesen. – Majd belekezdett, s amikor kimondott egy helyet akkor a térképen az adott helyre bökve jelezte, hogy hol található – Nos, az én irodám az épület északi részén található itt, akkor található még a fegyverraktár, ami a bejárattól kicsivel bentebb található. Pontosan itt. Továbbá van az irattár, az pedig itt található, az épületnek e részén.

- Értem. Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mennyien vannak, és azt se, hogy mit akarhatnak. Viszont egy dolgot észrevettem, ami fontos. Nem gyilkosok. Gond nélkül megölhették volna azt a három matrózt, de nem tették, tehát a céljuk nem mi lehetünk. Valószínűleg besurranni akartak, ellopni valamit és gyorsan észrevétlenül távozni. Ebben biztos vagyok.

Azzal egy szünetet tartottam, rátettem két kezemet az asztalra, nekitámaszkodtam a bútordarabnak és folytattam.

- Mi lenne, ha csapdát állítanánk?

- Csapdát? Mégis hogy, és hol? Azt se tudjuk, mit akarnak.

- Egyszerű. Elhitetjük velük, hogy az amit akarnak, bármi is legyen az a dolog, az mondjuk Adams irodájában van. Lefújjuk a partit, bejelentjük a behatolót, a katonák többségét kiküldjük kereső akcióra, belül pár helyen őrszolgálatot állítunk fel, viszont egy-két helyet lényegesebben megerősítünk, hogy a betörők azt higgyék, ott van az érték. Mivel nem ölnek, ezért a katonák szerintem biztonságban lesznek. Maximum kisebb testi sérüléssel megússzák a kalamajkát. Ha pedig valamelyik pontra ráütnek, akkor körbekerítjük, majd végül elkapjuk a tetteseket.

- Végül is, bejöhet a dolog. Akkor megerősítjük az irodámat, és mondjuk az irattárt. Továbbá ide, ide és ide őrszolgálatot teszünk, és öt percenként jelentkezniük kell Den-Den Mushin. A többiek meg kimennek további nyomot keresni, és ha bármi baj van, akkor elállják a kijáratokat.

- Pontosan, így nem menekülhet el. Percival, Önnek mi a véleménye erről?

Majd vártuk, hogy a halember is megossza a haditervvel kapcsolatos véleményét és esetleges aggályait.
Vissza az elejére Go down
Hoekstra Felix

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3100/4500  (3100/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő180
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Szer. Jún. 24, 2015 6:44 pm

Próbáltam halkan és feltűnésmentesen közlekedni az emberek között. Ahogy tudomást szereztem az iratokról egyből keresni kezdtem őket. A bál hangulata megváltozott, amolyan vihar előtti csendre emlékeztetett, de lehet, hogy csak a fejem misztifikálta túl a dolgot. Egy kisebb csoporttól elcsíptem az információt, miszerint a helyi kapitány neve Adam Smith. Valószínűleg vele beszélgethetett a halember és a kék szemű hölgy. Az épület túl nagy volt ahhoz, hogy átfésülhessem az összes szobát ezért félig a szerencsére kellett bíznom az ügyet. Tudtam, nincs sok időm mielőtt valamit kiötöl a trió, és addig meg kellett szereznem az általam fontosnak tartott adatokat és valahogy túl kellett járnom az eszükön. Eleve gondban voltam, hogy felfedezték a levetkőztetett matrózt, de az, hogy tudtam a szervezkedésükről megnyugvással töltött el. Egy lépéssel előttük jártam. Véletlenszerűen fordultam be minden sarkon, hasraütésszerűen választottam ki a preferált folyosót, bízva abban, hogy Fortuna rám mosolyog. Már épp kezdtem feladni, amikor is egy ajtón megláttam a feliratot: Adam Smith irodája. Naivan megpróbáltam benyitni, de persze zárva volt.

~Talán egy kis energia gömbbel betudom robbantani a zárat.

~Gathering~ - suttogtam és elkezdtem koncentrálni a körülöttem lévő energiára. Éppen csak egy nagyon kicsi energiagömböt formáltam így nem telt sok időbe.

~Kades~ Az energia az ajtóhoz érve felrobbant mely egy kisebb robajjal járt. Fogalmam sem volt, hogy hallotta e valaki, de mindenképpen sietnem kellett. Villámgyorsan elkezdtem átkutatni a szobát esetleges információkat keresve. Az asztalon összevissza hevertek iratok, dossziék és jelentések.
- Neizo…nem…Baire Eiler…nem – átnyálaztam majd az összes dossziét, de semmi. Aztán megláttam egy utolsó mappát, amire véletlenül rátettek egy könyvet. Már a név olvasatától is kirázott a hideg és a vér gyorsabban kezdett el pumpálni az ereimben. – Seth Baltazar. Bingó.

Bármennyire is nagy volt a kísértés, nem tehettem meg, hogy ott helybe nekiállok olvasgatni. Bizonyára már elkezdődött a keresésem. Ahogy kiértem a folyosóra és körbenéztem nem láttam senkit. És akkor hirtelen megvilágosodtam. Tudtam mit kell csinálnom. A dossziét összehajtogattam és betettem az alsógatyámba. Majd lefutottam egy szinttel lejjebb a mosdóhoz amit szerencsére üresen találtam. Itt megvártam egy embert, ugyanúgy ahogy tettem már ezelőtt. Erre azért volt szükség, hogy még jobban összezavarjam a tengerészeket illetve eloszlassak mindenféle kétséget ártatlanságom felől. Egy alacsony férfi fordult be a folyosón, akit egy jól irányzott mozdulattal leütöttem, meggyőződtem arról, hogy senki nincs a közelben, majd levetkőztettem. A ruháit elrejtettem egy cserépbe.

Ezután nagyot sóhajtottam és kigomboltam a gallérom. Szintúgy csak az alsógatyát hagytam magamon, a ruháimmal pedig ugyanúgy jártam el, mint eddig. Félmosollyal az arcomon elképzeltem, hogy hol érnék földet, ha valaki leütne hátulról, majd ájultságot színlelve elterültem a földön.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Csüt. Jún. 25, 2015 2:11 am

Teljesen elbambulok, szinte kizárom elmémből a külvilágot, ahogy sebesen járatom a gondolataim menetét. Érzem valami nincs itt rendben, agyafúrtabb az elkövető mint gondolnánk.

A kis szoba egy egyszerű unalmas ember irodája volt, valahogy mégis irigységgel töltött el a nyugalom és a család álma, mely eme férfinak megvolt, s egy pillanatra önkéntelenül Rivierere jutott az eszembe. A gondolatot el is űztem azonnal s hölgyeményre figyeltem, ki egész pofás kis tervvel állt elő, a térkép vázolásánál elismerően bólintottam az emlékező képessége felé. Igaz, a körülményessége s óvatossága szerintem felesleges de nem baj ha az ember körültekintő.

Ahogy összegezte a helyzetet s előállt a tervvel valahogy egyre zavaróbb gondolat bujkállt az agyam hátsó részén,az korábban általam említett dolog csak nem hagyott békén s ahelyett, hogy véleményt nyilvánítottam volna odamentem az íróasztalon álló DenDen-Mushihoz s hívom a hajómon lévő kormányzati csigát, amit Jácint készségesen fel is vesz.
- Mindenki azonnal jöjjön ide, a bál épületéhez. Mondjatok el mindent az őröknek, majd biztosítsátok az épületet. Senki nem mehet se ki, se be, míg én Adams, vagy Morinas Kapitány engedélyt nem adunk rá. Amennyiben egy Kapitány vagy efölötti rangú tiszt balhézik mondjátok el neki a helyzetet.- Azzal ismertettem velük is a szituációt.

Minthogy a kikötő igen közel van az épülethez, pár perc és itt vannak s ugyan többen közöttük elég spicces állapotban vannak, még mindig jobbak, mint sokan a haditengerészet ostoba csürhéi közül.

Ekkor fordulok csak Morinas kapitányhoz, s elégedetten vigyorgok miközben mondom:
- Szimpatikus terv vágjunk is neki.

Ahogy befejezem a mondatot, hirtelen halk pukkanás hallatszik ami normál esetben elkerülné a figyelmem, ám szemel láthatóan két rögtönzött partnerem is hallotta, így azonnal a hang forrása felé rohanok, nem is figyelve a többiekre, s mikor odaértem meglepetten szemléltem a helyszínt, mintha robbantottak volna.

Adams a nyomomban loholt, s meglepetten mustrálta az irodájában esett kárt s utasításomra máris nézte, hogy mi hiányzik ám elsőre semmi nem tűnt fel neki, de azért noszogattam, hogy tüzetesebben nézzen át mindent.

Idegesen kezdett tikkelni a szemem, mikor sikítást hallottam lentről s felpattantam a levegőbe, repülve mentem a hang forrása után. A folyósokon elhaladók földbe gyökerezett lábbal bámulták, amint én, ez a furcsa csápokkal a levegőben ringatózó bizarr teremtmény elrepül a fejük felett, le a lépcsőn egészen a mosdóig, ahol egy takarítónő ideges jajgatással rohant felém, mikor is meglátott és elájult. Úgy tűnik épp időben érkeztem, mert mikor egy-két vendég arra járt azon szándékkel hogy megtudja a baj okát, magamat tettem felelősnek és hogy eme egyszerű asszony, még nem látott hozzám foghatót.

Úgy tűnt megelégednek a válasszal és én pedig bementem a mosdóba. Az izgatottságtól szinte nem is törődtem a környezetemmel, csupán az esetleges bajforrásokat kerestem. Odabent két férfi, szinte pucér leütött testét találtam.(egyik ugye Felix) Szemem egyre jobban tikkelt és nem túl finoman mindkettőt megfogom, s fejüket egy-egy csap alá tartom, majd rájuk nyitom a hideg vizet. Remélem ettől felébrednek és el tudják mondani mi történt.

Nem, ez hazugság.... Élvezettel kezdtem el lehúzni a kesztyűt a csápjaimról. Mily rég ért bárkit is az éteri fájdalom, melyet a mérgem okoz... Talán majd most.
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Csüt. Jún. 25, 2015 1:47 pm

Szerencse, hogy a kis iroda távol volt a bálteremtől, így a csendben kisebb pukkanás szerű hangot meglehetett hallani. Percival azonnal kirohant a teremből Adamsel együtt valószínűleg a zaj forrását szerették volna megtalálni, s én követtem őket. Hamar oda is értünk, ami nem volt más mint Adams irodája. A férfi nyugtalanul vette tudomásul, hogy betörtek hozzá, és úgymond átrendezték a szobáját. A sok irat ott hevert szanaszét, és csak egy jó órás munka szortírozás után lehetne pontosan kideríteni, hogy igazából mi is tűnt el.

- Ennyit a tervemről - Konstatáltam kissé nevetve.

Egy sikításra lettünk figyelmesek. Percival csak úgy mint az előbb csapot papott otthagyva ment a zajforrás iránt. Kissé elkezdtem aggódni, majd arra a döntésre jutottam, hogy itt már nincs más megoldás: Riadóztatni kell.

Odamentem Adams iroda asztalához, ahol volt egy irányító panel, és bekapcsoltam a szirénát, és a hangos bemondót. A mikrofon felé hajoltam és tisztán érthetően belebeszéltem.

- Figyelem, az épületben behatolók vannak. Figyelem, az épületben behatolók vannak. A kijáratokat biztosítsák, és senki nem hagyhatja el az épületet Adams Kapitány engedélye nélkül! Ez nem hadgyakorlat! A tiszteket pedig megkérném, hogy igazoltassanak és nézzenek át minden ittlévő katonát, mivel a behatoló jó eséllyel álcázta magát!

Azzal kikapcsoltam a mikrofont, és odamentem Adamshez.

- Megvan mi tűnt el?
- Még nincs... várjunk csak! Az egyik Sichibukaios, irat hiányzik. Emlékszem, mert egy hete volt itt, és én személyesen írtam az iratot és az íróasztalomon volt. Holnap akartam továbbítani Marinefordra.
- Melyik irat?
- Seth Baltazar, de többet nem igen mondhatok. Mivel titkos.
- Értem. Akkor induljunk, mielőtt megszöknek.

Azzal lementünk a földszintre, s a katonák hevesen járkáltak fel s alá, a kijáratoknál több őr is állt. A kapitányok pedig mindegyik katonát igazoltatták. Az igazolványban benne volt, hogy ki alatt szolgálnak. Így az ott lévő tiszt könnyedén felismerhette. Bementem gyorsan a közelben lévő hálószobámba. Átöltözni már nem volt időm, így csak a két kardomat gyorsan felkaptam, oldalamhoz csaptam, és visszarohantam Adamshez.

- Na találtatok valamit?
- Sajnos semmi használhatót, de a helyiséget lezártuk, szóval senki se megy ki vagy be a tudtunk nélkül.
- Ez remek hír! Mellesleg Percival merre van?
- Nem tudom, az irodám óta nem láttam.

Úgy döntöttem megyek megkeresni a halembert.

Vissza az elejére Go down
Hoekstra Felix

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3100/4500  (3100/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő180
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Hétf. Jún. 29, 2015 10:02 pm

Mindaddig tettettem az alvást ameddig a halember nem nyitotta ránk a csapot. Egy pillanatra megállt bennem az ütő. Tudom, hogy nem buktam le de mégis, ezt rendesen elrontottam.
~ Belőlünk akarja kifacsarni információt. Mégis mivel tudna szolgálni két hátulról leütött ember?! Vagy lehet, hogy sejt valamit?
Nem volt időm gondolkozni. Cselekednem kellett, mégpedig gyorsan. A jéghideg víz alatt éreztem ahogy a halántékomban lüktet a vér. Hirtelen félreugrottam és farkasszemet néztem a haditengerésszel. Ő bizonyára vette a lapot de mire cselekedhetett volna felszisszentem.
~Supreme Aura: Arrullo~
Az energia megvastagodott körülöttünk, képtelenné téve a mozgást mindkettőnk számára. Az egyik kezemet előre téve álltam a haditengerésszel szembe. Közben éreztem magamon az értetlen és gyanakvó tekintetek sokaságát. Nem volt sok időm, magamba számoltam vissza a húsz másodpercet.
- Nyilvánvalóan nem érti mi folyik itt, de figyeljen rám. Egy ismeretlen eredetű és céllal működő csoport behatolt az esélyre és értékes információkat próbálnak kiszivárogtatni. Észrevétlenül nyomoztam utánuk de nem voltam elég körültekintő és én is áldozat lettem. Ezek az alakok most is köztünk járnak. – mondtam vészjóslóan a szememet forgatva a körülöttünk összegyűlt kisebb tömegen.
Ez volt az utolsó esélyem. Egy gyenge blöff, amit csak remélni merek, hogy elhisznek. Közben felharsogtak a vész szirénák a hangosbeszélő pedig bejelentette a helyzetet. Az Arrullo véget ért én meg lassan leengedtem a kezemet. Na most már semmit sem tehetek. Lágyan elmosolyogtam a gondolaton miszerint ha nem nyelik be a hazugságom akkor bizony soha nem fogom megtalálni Seth Baltazart.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Hétf. Jún. 29, 2015 11:26 pm

Elégedett voltam a végeredménnyel. Nagyon meglepődtem az események ily fordulatán, szeretem mikor a szerencse az én malmomra hajtja a vizet, szó szerint. Ahogy a hideg zuhatag a fejükhöz ért, egyikük azonnal kinyitotta a csipáját s mielőtt bármit mondhattam volna valami bizarr trükköt vetett be aminek hála teljesen mozdulatlanná dermedtem, nem mintha akartam volna bármi is tenni ám a tudatom teljesen ép maradt s nyugodtan végighallgattam a férfi mondandóját. Különös volt az egész és elég evidens, hogy bizony vaj van a füle mögött hisz amúgy semmi oka nem lett volna bevetni ezt a trükköt.
- Mindenki kifelé!- Utasítottam a bámészkodókat, kapitány hála az égnek nem volt közöttük, semmi kedvem nem volt bajlódni velük, a többiek meg olyan részegek voltak, hogy fel se fogták a helyzetet. Gyorsan lelépett mindenki s csak kettesben maradtunk.
Immáron tudtam mozogni s elengedtem a különös fazont. Nem tudtam igaz e a története, ám túl gyanús volt ahhoz, hogy figyelmem kívül hagyhassam a dolgokat.
Végül szép lassan lehúzom a kesztyűmet s alatta a csápjaim a szélrózsa minden irányába tekeregni kezdenek, szinte vágyódva arra, hogy véres gennyes hegeket hagyjanak a férfi testén.
- Barátom, döntöttem. Mond meg a nevedet és az igazat, cserébe bármiért is jöttél, elengedlek. Valamiféle információért jöhettél a fenti széttúrt iratrengetegből kiindulva, s minthogy kedves kollégáim épp azt nézik át, nemsoká tudni fogom mi tűnt el. Szeretném tudni az igazat s cserébe elengedlek. Ha hazudsz megöllek.

A szabadon engedős részét komolyan gondoltam, egy tök unalmas estét izgalmassá tett, így belopta magát a szívembe. Persze lehet hogy igazat mond, de az olyan unalmas lenne. Mindenesetre, ha valósat mondott sajnos drasztikus megoldásokhoz kell folyamodnom...
Vissza az elejére Go down
Morinas

avatar

Male Hozzászólások száma : 36
Kor : 26

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3260/4500  (3260/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő125
Befolyás80
Intelligencia125

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Kedd Jún. 30, 2015 3:57 pm

Járkáltam a folyosókon, Percivalt keresve, ám a halember valahogyan nagyon eltűnt a szemek elől. Kérdezősködtem itt-ott, de a nagy kavalkádban egyszerűen lehetetlen volt akárkit is megtalálni. A katonák föl le rohangálta, közben a kapitányok igazoltatták őket. Itt nem jut ki senki észrevétlenül, gondolom magamban. Kár, hogy idáig fajult ez az egész, egy kellemes és nyugodt estének ígérkezett, bár valahogyan mélyen mégis örültem, hogy a dolgok egy hangyányit izgalmasabban telnek, mint amire számítottam. Egyszer csak látom, hogy a tengerészek egy mosdóban kezdenek el gyülekezni. Kíváncsian odamegyek, és mit látnak szemeim? Percivalt véltem látni, és egy alakot. Az idegennek fehér haja, volt, s pont háttal állt nekem, de úgy tűnt valami diskurzus folyik a kettő között. Mindezek mellett különös erők voltak jelen a helyiségben. A két férfi szemmel láthatólag meg volt bénítva. Arra a megállapodásra jutottam magammal, hogy jobb ha az ajtó mögött biztonságban várakozom, mert kitudja milyen hatóköre van ennek a képességnek Az ismeretlen hirtelen előállt egy mesével, miszerint egy csoport behatolt, és ő is nyomozott. Úgy tűnik elkaptuk az egyik szabotőrt, gondoltam magamban. A mágia lassan hatását vesztette, s ezzel vissza adván a két férfinek a képességet a mozgásra. Már adtam volna ki a parancsot, hogy fogják el a behatolót, amikor Percival kizavart minden tengerészt. Majd ő is előrukkolt egy olyannal, hogy az igazságért cserébe amnesztiát ad a férfinek. Ez most valami tréfa akar lenni? Mi arra a garancia, hogy nem hazudik megint? Bár érdekesnek tűnik a dolog, és Percival viszonyulása a szituációhoz is felcsigázta az érdeklődésemet. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből. Itt maradok az ajtó mellett, s végighallgatom a férfi mondanivalóját.
Vissza az elejére Go down
Hoekstra Felix

avatar

Hozzászólások száma : 14

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3100/4500  (3100/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő180
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Kedd Jún. 30, 2015 8:05 pm

Lesütött szemmel gondolkodóba estem, hogy most mégis mi a fenéhez kezdjek. Éreztem magamon a férfi kérdő tekintetét. Karizmatikus alak volt annyi szent. A gyenge blöfföm nyilvánvalóan nem működött és átlátott rajtam. Ennek ellenére nem támadt rögtön nekem az arrullo hatása után, ami arra engedhetett következtetni, hogy talán tényleg igazat mond. Nem voltam biztos már semmiben. A fejem zúgott még az előbbi képesség használata miatt. Ökölbe szorítottam a kezem és felemeltem a fejem. Hajamról lassan csöpögött a víz apró hanggal koppanva a kövön. Egy darabig farkasszemet néztem a haditengerésszel.

Valahogy ott, abban a pillanatban megértettem, hogy nem feltétlenül magában a tisztekben illetve az individuumokba kell keresni a világ problémáit. A baj a társadalom működésével van, azzal, hogy egy Seth Baltazar szintű ember betölthet egy, a Világkormány védelmében álló pozíciót.  A fejétől bűzlik a hal, és ez a legfelsőbb posztokban gyökerező korrupció esélyt adhat különböző világnézetű emberek összedolgozására, ami bomlasztó méreteket is ölthet.

- Hoekstra Felix vagyok. – mondtam kimérten - Seth Baltazar Shichibukai-t akarom megölni személyes indokok miatt. Azért jöttem, hogy információkat szerezzek a hollétéről ugyanis már több éve keresem eredménytelenül.

Amíg a férfi válaszát vártam magam köré koncentráltam az energiát, hogy kitudjam védeni az esetleges támadását.
Vissza az elejére Go down
Percival

avatar

Male Hozzászólások száma : 35
Kor : 23
Tartózkodási hely : Marineford

Karakterlap
Tapasztalatpont:
3150/4500  (3150/4500)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő85
Befolyás90
Intelligencia165

TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    Szer. Júl. 01, 2015 10:54 pm

Perceknek tűntek a másodpercek amint a felmértem tetőtől talpig a csupasz legényt, majd szép lassan megfogtam az előbb levett kesztyűmet, s visszahúztam a a csápjaimra.

Szélesen elvigyorodtam, s szememben megcsillanhatott ekkor a mohóság mely sunyi fényt vetett íriszemre. Ebből még nagyon jól is kijöhetek.

- el sem tudod képzelni mekkora szerencséd van velem. Az abszolút igazság hívei már rég felkoncoltak volna téged, én viszont adok neked esélyt. Pontosan tudom a kormány bizonyos rétegei és a kalóz bérenceik miféle aljasságokat művelnek a világban s tudom, hogy egyesekben mily mély a bosszú érzete emiatt. Egykor én is éreztem a gyűlöletet, ám mára lenyugodtam...
Igazat mondtál érzem, így az alku rám eső felét betartom, ám azért érdekelne, mit tett veled?
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély    

Vissza az elejére Go down
 
Percival & Felix & Morinas - A Shells Town-i Estély
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Felix Hasting

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Helyszínek :: East Blue :: Shells Town-
Ugrás: