HomeHome  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  Szabályzat -BÉTA-Szabályzat -BÉTA-  

Share | 
 

 Connor Avery - Jackal

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Jackal

avatar

Hozzászólások száma : 6

Karakterlap
Tapasztalatpont:
2000/3100  (2000/3100)
Tulajdonságpontok:
TulajdonságpontokÉrték
Erő130
Befolyás20
Intelligencia70

TémanyitásTárgy: Connor Avery - Jackal   Kedd Jún. 02, 2015 9:24 pm

Név: Connor Avery
- Becenév: Jackal
Faj: Ember
Nem: Férfi
Kor: 24
Kaszt: Kalóz
Rang: Szabadúszó
Származási hely: Mock Town, Jaya
Tartózkodási hely: West Blue
Felszerelés: két flintlock az övébe tűzve, egy felsőkategóriás szablya az oldalán
Képesség: Átlagon felüli kardforgató készség, közepes lövészi tehetség

Kinézet:
Jackal temperamentumos, magabiztos megjelenésű férfi, arcán állandó félmosollyal. Alapvetően szürke haja enyhén zöldes árnyalatú, és a legtöbb tengerészhez hasonlóan állandóan szélfútta hatású. Szeme színe tökéletesen megegyezik a hajával, ami eléggé könnyen felismerhetővé teszi, noha nem is akart még soha elrejtőzni. Ruházata változatos, egyedül prémes szegélyű, kapucnis dzsekije állandó.


Jellem:
Tipikusan az a tenyérbemászó alak, aki sosem veszíti el önmagába vetett feltétlen bizalmát, vagyis egyszerűbben mondva meglehetősen öntelt. Igazi hazárdjátékos jellem, gyakran kockáztat, nagyrészt alapos terv nélkül vág bele dolgokba és mesteri önbizalom látszatával rögtönöz a kutyaszorító helyzetekben is. A szócsatázás az egyik hobbija, így nem igazán hagy leesni semmilyen feldobott magas labdát a szó átvitt értelmében.

Előtörténet:
A két őr önfeledten zsebelte ki a másikat kalózkocka segítségével, és időnként hangosan fejezték ki nemtetszésüket a másik győzelme miatt. Röhejes, hogy minket mennyire lenéznek ezek az önmagukat túlértékelő vágóhídra való marhák, de ugyanúgy, sőt aljasabban forgatják ki egymást az utolsó ßelijükből is. Csak ők pisztoly nélkül teszik. Hol a különbség?
- Mit vigyorogsz, te patkány? - nézet rám szürke disznószemével egyikük, és láthatóan nagyon idegesítette ez az egyszerű arcmimika. Olyan csököttek, olyan befolyásolhatóak. Nem reagáltam semmit, mire a tengerész felhúzta magát, és kinyitotta a cella ajtaját. - Kérdeztem valamit! - hirtelen meglendítette a kezét, és gyomorszájon vágott. Kissé előregörnyedtem az ütés hatására, de a mosolygást nem hagytam abba.
- Bátor vagy, ha megbilincselt embert kell ütlegelni, parancsnok! - válaszoltam halkan, amire a válasz egy arculütés volt.
- Igazán? Ray, szedd le ezt a majmot! - a másik sirály mintha habozott volna. - Azt mondtam, szedd le! Most! - nem mert dacolni a felettesével, még ha tudta is, hogy a parancs rossz. Ez az egyik legnagyobb hátránya a törvénykövető életnek. Egy haditengerész a város utcáin kacsázik, a házakat kerülgetve, egy kalóz pedig nyílegyenesen halad, lerombolva, ami az útját akadályozza. Ahogy a bilincsek lekerültek a csuklómról, delejesen gyomorszájon térdeltem a férfit, majd könyökömmel ütést mértem a halántékára. Úgy terült el, mint egy szardíniás zsák. Társa valószínűleg felkészült erre a lehetőségre, mert azonnal reagált, és felém vetette magát. Kissé oldalt léptem, így ahelyett, hogy feltaszított volna, csak elzúgott mellettem. Azonban alábecsültem a tengerész képességeit, mert megragadta a vállamat, és így összekapaszkodva csapódtunk neki a falnak. Ütöttem, rúgtam, ahol tudtam, és habár kétségeket kizárólag kemény kiképzést kaphatott, végül sikerült egy jó ütést mérnem a nyakszirtjére, mire ő is álomba merült. A parancsnoktól kölcsönvett kulccsal kinyitottam a cella ajtaját, és odasétáltam a ládához, ahol az elkobzott holmimat tárolták. Elég szegény bázis lehetett, ha külön raktárra sem volt pénz. Magamra öltöttem dzsekimet, övembe tűztem a két pisztolyt, amik még mindig töltve voltak, és az oldalamra kötöttem a szablyát. Lassan, kényelmes léptekkel indultam a folyosón, szorosan a fal mellett, mikor az egyik csukott ajtó mögött érdekes beszélgetés ütötte meg a fülemet.
- Connor "Jackal" Avery, vérdíja jelenleg nincs. Lopásért, köztulajdon rongálásért, és hivatásos haditengerészek ellen felmutatott agresszióért hozták be. - a válasz rá csak egy hümmögés volt.
- Van valami a múltjában? Ítélték már el? - kérdezte egy érdeklődő hang. Könnyed mosollyal nekidőltem az ajtó melletti falnak, és hallgattam a rólam folyó beszélgetést.
- Mock Townban született, szülei ismeretlenek... - sajnos ez igaz volt, a szüleim kilétéről még én sem tudtam semmit. Ez volt a szerencséjük, ugyanis ha ismertem volna őket, biztos saját kezűleg végeztem volna velük azért a sok szenvedésért, amit miattuk kellett elviselnem gyerekként. Hogy hagyhattak ott egyedül egy olyan helyen? - 15 éves koráig lopásból és alkalmi munkákból tartotta fenn magát, kerülte az összetűzést a nevesebb kalózokkal. Valószínűleg így maradhatott életben. - folytatódott a beszámoló. Nos, ebben már voltak hibák. Nem feltétlenül kerültem ki minden nagyszájú kötekedőt, sajnos így szereztem egy ronda, azóta sem gyógyuló heget a hátamra. A pokolravaló féreg már megfizetett érte, de ez volt az a pont az életemben, amikor rájöttem, hogy ez nemcsak egy játék. Ez életről vagy halálról szól, egy csapat válogatott, erkölcstelen bandita között. Úgy éltem túl, hogy felismertem ezt, és úgy feküdtem le alkalmankénti pihenőhelyeimen, hogy tudtam, alvás közben egy részeg kalóz elvághatja a torkomat. Miután tisztában voltam a veszéllyel, az valahogy elkerült. De a nyomorgásról az adatok nem beszélnek. Mock Townban születtem. Ez foglalja magába azt a szenvedést, éhezést és üldöztetést, amit ott elszenvedtem. Ilyen a világ. - Ekkor került kapcsolatba Henry Averyvel, egy 40.000.000 ßeli vérdíjú kalózzal, vagy ahogy a köznév ismerte, a Jáde kígyóval. Fogalmunk sincs, miért vitte magával hajójára, a Python-ra, de onnantól valamivel jobbra fordult a kölyök sorsa, mivel állandóan a Jáde kígyó kalózok védelmében volt. - Szintén stimmel. Fogalmam sincs, miért könyörült meg rajtam Henry, de mikor egyszer egy lopás utáni menekülés után beleütköztem, valamit meglátott rajtam, vagy inkább bennem. Hogy miért hívták Jáde kígyónak? Nem, nem volt Démongyümölcs adta hatalma, sem valami különleges technika, amiről a nevét kaphatta. Az ok a szeme volt. Ha egyszer rád nézett, nem tudtál szabadulni a tekintetétől, attól az irreális, egyszerre vörös és zöld, megbabonázó szivárványhártyától. Elég volt csak ránéznie az emberekre, hogy legyőzze az ellenfeleit. Anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, megragadta a vállam, és a hajóra vitt. Nem ellenkeztem, mert gondolkodni sem bírtam a pillantásától. Mindig is irigyeltem tőle ezt az adományt, de hát ezzel születni kellett. - Habár azonos vezetéknevet használnak, valószínűleg nem vér szerinti rokonok, csupán tiszteletből viseli annak az embernek a nevét, aki kimentette a nyomorból. Közel 7 évig volt a kalózbandával, miközben valószínűleg kardforgatást, valamennyi célba lövést és egyéb praktikákat tanult, amit csak össze tudott szedni a csapat tagjaitól. Ekkor szedhette össze a Jackal becenevet, amin azóta viszonylag ismertebbé vált. - Ez azért kicsit fájt. Mi az, hogy viszonylag? Egyébként a többivel valami ilyesmi volt a helyzet. Henry nem akarta, hogy ha egyszer önállóan kell megállnom a világban, csak úgy sorsomra legyek hagyva, mint eddig. Kellett nekem egy agyar, ahogy ő mondta, amivel meg tudom magam védeni, és meg tudom büntetni azokat, akik szenvedést okoznak nekem. Töménytelen mennyiségű kard, kés, szúró és vágóeszköz volt a hajó fegyverraktárában, és mentorom főleg a katanára specializálódott, mégis az én választásom egy szablya volt. Nem tudom, miért csak úgy megtetszett. Szerencsére ezzel az eszközzel is ugyanúgy tanított harcolni, mintha egy hozzá igazodó japán kardot választottam volna, így nem estem kétségbe. A hét év, amit köztük éltem le tömény edzés volt, koránkelés, későn fekvés, és rengeteg párbaj. Hol a kapitánnyal küzdöttem, hogy az első tisztel, hol a csapat egyéb tagjaival. Eleinte sokat nyafogtam és nyüszítettem reggelenként, mikor kirángattak az ágyból, innen jött a "nyüszítő sakál" becenév, de aztán beleszoktam. És egy idő után megtanultam értékelni azokat a dolgokat, amelyek eddig nem voltak: a jó társaságot, a biztos vacsorát és a meleg ágyat éjszakára. - Aztán váratlanul, minden ok nélkül kiszakadt közülük. Onnantól önállóan élt, és sikeresen alkalmazta a Jáde kígyó kardforgató készségét, kalózkodási módszerét. Eddig nem követett el különösebb törvényszegést, az említett bűnökön kívül, amelyért jelenleg itt raboskodik. - fejezte be a férfi, mire kissé ellöktem magam a faltól. Raboskodik? Ezek a sirályok mindig le vannak maradva pár lépéssel...

Henry


A hozzászólást Jackal összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 02, 2015 10:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Trafalgar Law
Adminisztrátor
avatar

Male Hozzászólások száma : 40
Tartózkodási hely : New World

TémanyitásTárgy: Re: Connor Avery - Jackal   Kedd Jún. 02, 2015 10:12 pm

Rövid, ugyanakkor nagyszerű, igazán kreatív előtörténet, reméljük, hogy bővebb kifejtést fogunk kapni Jackal múltjáról a Naplókban. Ha Henry személyére később is igényt tartasz, akkor egy Nem-játékos-karakter pályázatot kell írnod, itt.

Egyébiránt, az előtörténeted ELFOGADOM!

Szint: 2
Tapasztalatponr: 2450
Vagyon: 50,000 ßelly
Vérdíj: Egyenlőre még nem adok, de ez valószínűleg elég hamar változni fog.

Erő: 130
Befolyás: 20
Intelligencia: 70

Jó kalandozást és kellemes játékot!
Vissza az elejére Go down
 
Connor Avery - Jackal
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» J.Maun Janus - Jack Connor
» Great Alaskan Bush Co. (21+!)
» Thomas "Tom" Avery

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Nyilvántartás :: Előtörténetek :: INAKTÍV KARAKTEREK-
Ugrás: